A Magyar Szent Korona Velemben
Megemlékezés a Magyar Szent Korona Velemi tartózkodásáról. 1944. december 27. és 1945. március 19. között Velemben a mai Stirling villa területén egy bunkerben őrizték a Koronát. Velem azon kevés helyek egyike az országban ahol járt a Korona.
2014. március 19-én, szerdán, 18 órai kezdettel erre emlékezünk a Koronabunkernél.
A megemlékezésre mindenkit szeretettel várunk!
2014. március 15.
"...A koronázási palástot 1944. november 16-án Borbély János koronaőr-alhadnagy Pannonhalmára vitte. A díszruhákat és egyéb felszerelési tárgyakat Veszprémben vasúti vagonokba rakták azzal a céllal, hogy a nyilas „nemzetvezető” parancsa szerint Kőszegre telepedjenek át. Vály alezredes, hat fő kíséretében egy „Hangya” tehergépkocsin indult Kőszegre a koronázási jelvényekkel. Még aznap Kőszegre érkeztek s az egykori Gyurátz Ferenc ev. leánylíceum tornatermében (ma: Hámán Kató Mezőgazdasági Szakközépiskola) szállásolták be magukat. A koronaőrség és a testőrség felszerelését szállító tehervagon is befutott Kőszegre, ámbár nem sértetlenül, mivel Zalabéren az őrizetlenül hagyott(!) vagont feltörték. A díszruhák és egyéb felszerelési tárgyak nagy része a kőszegi vasútállomásról az egykori Frigyes-laktanyába került. Noha Szőllősi Jenő nyilas miniszterelnök-helyettes meg akart szabadulni a koronaőrségtől, az őrség nem tágított. 1944. december végén vagy1945 január elején a nyilas kormány több részlege érkezett Kőszegre. Szőllősi Jenő december 16-i megjelenéséről a Kőszegi Hírek c. helyi lap is beszámolt. Már 1944 december elején úgy határozott Pajtás ezredes, hogy a koronát egy hegyvidéki kis faluba, Velembe szállítják át. A döntésnek nemcsak az volt az oka, hogy a menekülő nyilas vezérkar egy része ide húzódott, hanem a szombathelyi súlyos bombatámadások okozta pánik is. Velemben, az egykori Stierling-villa kertjében, egy ma is álló szelídgesztenyefa tövében készítettek egy földbe süllyesztett, ácsolt bunkert, s oda rejtették a koronát. A koronaőrség egy része Velemben volt, a másik része Kőszegen maradt a Frigyes-laktanyában, illetőleg közeli magánházakban elszállásolva. 1945. január 12-én a koronázási palástot is elhozták Pannonhalmáról. A velemi nyilas főhadiszálláson Szálasi gyakran megfordult, részben mert a menyasszonya, Lutz Gizella ott lakott, részben, mert a katonai értekezletek színhelye is nemegyszer Velemben volt (pl. 1945. január 27-én).
1945 márciusának végén a koronát visszahozták Velemből Kőszegre, ahol a Kálvária-hegy lábánál erre a célra épített beton és tégla óvóhelyen rejtették el. A koronázási jelvények azonban itt csak néhány napig maradhattak (1945. március 18–27., esetleg csak március 25–27. között!). A nyilas kormány parancsára 1945. március 27-én este Pajtás ezredes és 8 koronaőr-tiszthelyettes teherautóra rakta a koronázási jelvényeket és elindult nyugatra. Vály alezredes és 16 embere Kőszegen maradt 1945. március 29-ig, amikor is a kormányzói Turán vonattal ők is elutazhattak. Ezzel a vonattal menekült a nyilas vezérkar is. A koronát kísérő őrök magukkal vitték díszruhájukat is, hiszen 1945. május 5-én, Mattsee községben, Szálasi esküvőjén még díszőrséget álltak (itt ásták el később a koronát!), a többi felszerelés azonban Kőszegen maradt. A szovjet csapatok március 29-én délután bevonultak a városba. A nyilasok rémuralmától megszabadult lakosság nem kímélte az itt hagyott felszereléseket, a Frigyes-laktanyát is feldúlták. Így szóródott szét a városban a koronaőrség és a testőrség díszruházata. Egy koronaőrségi vibárd, egy testőrségi vibárd és két testőrségi sisak került be a kőszegi múzeumba. ..."
(Részlet: Bakay Kornél, A koronaőrség végnapjai)
