Kirendeltség \ Általános ügyféli tájékoztató

Ügyféli jogok és kötelezettségek, az ügyfeleket érintő legfontosabb alapelvek

  • A hatóság az eljárása során köteles a jogszabályokat megtartani és másokkal is megtartatni, hatáskörét a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében gyakorolja, a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza;
  • A hatóság a hatásköre gyakorlása során a szakszerőség, egyszerőség és az ügyféllel való együttmőködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni;
  • A hatóság az ügyfél jogát vagy jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekő ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozhatja;
  • A hatóság védi az ügyfelek jóhiszemően szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait törvény határozza meg;
  • Az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, ügyeiket indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell intézni;
  • A közigazgatási eljárásban tilos minden különbségtétel, ami az ügyfél, illetve egyéb résztvevő eljárási jogainak csorbítását eredményezheti;
  • Az eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani;
  • A hatóság az eljárása során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághő tényállásra alapozza;
  • Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használata.
  • A hatóság a nem jogszerő eljárásával az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti;
  • Törvényben meghatározott kivétellel az ügyfelet megilleti a jogorvoslathoz való jog, ennek érdekében fellebbezést, újrafelvételi kérelmet, méltányossági kérelmet, jogszabálysértés esetén a bírósághoz keresetet nyújthat be;
  • A hatóság biztosítja, hogy az ügyfél, egyéb résztvevő a jogairól, kötelezettségeiről az eljárás során tudomást szerezzen, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását;
  • A hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja a jogairól, kötelezettségeiről, az ügyre irányadó jogszabályi rendelkezésekről;
  • A természetes személy ügyfél részére a hatóság tájékoztatást ad a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről;
  • Az ügyfél a törvényben meghatározott korlátozásokkal az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, azokról feljegyzést készíthet, illetve a költségek megfizetése mellett másolatot kérhet;
  • A hatóság gondoskodik a védett titkok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről;
  • A közigazgatási eljárásban az ügyfél köteles jóhiszemően eljárni;
  • Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére, a rosszhiszemőséget a hatóságnak kell bizonyítania;
  • A rosszhiszemő ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek viselésére kötelezheti, erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni;
  • A költségtakarékosság és a hatékonyság jegyében a hatóság úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az ügyfélnek és a hatóságnak a legkevesebb költséget okozza és az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen;
  • Ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet nem zárja ki, eltérően nem rendelkezik, az egyes eljárási cselekmények jogszabályban meghatározott módon elektronikusan is gyakorolhatók;
  • Az államigazgatási szervek elektronikus tájékoztató szolgáltatásokat mőködtetnek, a központi elektronikus szolgáltató rendszerhez az önkormányzatok és egyéb szervezetek csatlakozhatnak.

Ügyfél

A közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve – tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve – a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtákra részletesebb ügyfélfogalmat állapíthat meg.

Az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként /szakhatóságként/ részt nem vevő hatóságot is, amelynek feladatkörét az ügy érinti.

Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul.

Eljárási képesség

A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetekben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség.

Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve ügygondnok kirendelését kéri.

Képviselet

Ha jogszabály nem írja elő az ügyfél személyes meghallgatását, helyette törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, továbbá minden esetben az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekő ügyfél (ügyfelek) képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja, és indokolt esetben írásbeli meghatalmazást kérhet.

A hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló felhívás ellenére sem igazolta. A természetes ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben eljárni, nincs törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja, az eljáró hatóság kezdeményezésére a gyámhatóság ügygondnokot rendel.

Az ügyfél nyilatkozata

Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti.

Törvény vagy kormányrendelet kötelezővé teheti, hogy az ügyfél a hivatalból folytatott eljárásban a hatóság erre irányuló felhívására közölje az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Személyes adat tekintetében az ügyfelet nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra csak törvényi felhatalmazás alapján lehet kötelezni.

Az ügyfél megtagadhatja a kötelező adatszolgáltatást, ha:

  • nem kapott felmentést az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól,
  • nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bőncselekmény elkövetésével vádolná.

Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve a kötelező adatszolgáltatás körébe tartozó nyilatkozatában az ügy szempontjából jelentős tényt elhallgat, eljárási bírsággal sújtható.

Eljárási bírság

Az eljárási bírság a Ket. általános szankciója, azaz kötelezettség vétkes megszegése esetén a törvényben meghatározott esetekben kerül kiszabásra.

A bírság kiszabása során a hatóság mérlegeli

  • a jogellenes magatartás súlyát, és felróhatóságának mértékét,
  • az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait,
  • az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történı ismételt kiszabása esetén az elızı bírságolások számát és mértékét.

Eljárási bírsággal sújtható az ügyfél, ha

  • az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása elıtt az eljárás helyérıl engedély nélkül távozik, és távolmaradását vagy eltávozását megfelelıen nem igazolja, továbbá, ha az idézésre önhibájából eredı ittas vagy bódult állapotban jelenik meg,
  • az ügyfél vagy képviselıje más tudomása ellenére az ügy szempontjából valótlan tényt állít, vagy a kötelezı adatszolgáltatás körébe tartozó nyilatkozatában az ügy szempontjából jelentıs tényt elhallgat,
  • a szemle megtartását, vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy,
  • aki a tárgyalás rendjét zavarja,
  • a helyszíni ellenırzés megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy,
  • a meghatározott cselekmény végrehajtására /a teljesítés elmaradására/a kötelezettnek felróható

Az eljárási bírság legkisebb összege 5.000.-Ft, legmagasabb összege természetes személy esetében 500.000.-Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet esetében pedig 1.000.000.-Ft, mely ismételten is kiszabható.

Igazolási kérelem

Aki az eljárás során határidıt vagy határnapot önhibáján kívül elmulaszt, igazolási kérelmet terjeszthet elı, egyben pótolnia kell az elmulasztott cselekményt is, ha ennek feltételei fennállnak. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidı utolsó napjától számított 8 napon belül kell elıterjeszteni annál a szervnél, ahol mulasztott.

Ha a mulasztás késıbb jut az érintett tudomására, a 8 napot a tudomásra jutástól kell számolni, azonban a mulasztástól számított 6 hónapon túl nincs helye igazolási kérelemnek.

Az eljárás irataiba való betekintés

Az ügyfél személyesen, illetve a törvényes vagy írásban meghatalmazott képviselıje útján betekinthet az eljárás során keletkezett iratokba, arról másolatot, kivonatot készíthet vagy kérhet.

Nem tekinthet bele az ügyfél:

  • a határozat (végzés) tervezetébe,
  • a zárt tanácskozásról készült jegyzıkönyvbe,
  • tanú vagy bejelentı természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzıkönyvbe (iratba), ha a hatóság a tanú, illetve bejelentı természetes személyazonosító adatait zártan kezeli,
  • betekintési vagy megismerési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba,
  • törvény által védett egyéb adatot tartalmazó, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.

Jogorvoslati jogosultság

Az ügyfél az elsıfokú határozat ellen fellebbezhet. Az általános fellebbezési határidı a döntés közlésétıl számított 15 nap. A fellebbezést a döntéshozó szervnél vagy annak fellebbezés elbírálására jogosult szervénél kell a határidın belül benyújtani, illetve postára adni.

Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevıje a hatóság jogerıs határozatának bírósági felülvizsgálatát kérheti a határozat közlésétıl számított 30 napon belül jogszabálysértésre való hivatkozással.

Vissza a főoldalra